BANKA ÚR

Előre szólok, ez a bejegyzés, kép anyagában nem lesz túl változatos, nekem mégis kedves.

Idén sokat tettünk J-vel azért, egyéb projektek mellett, hogy végre legyen bankánk. Nem egy bonyolult madár, ha összejönnek a dolgok nem nagy kihívás, biztos van akit már nem hoz tűzbe, nekem azonban egy-két kóbor találkozást leszámítva nem sok szerencsém volt hozzá! De mostanra ez is megváltozott.

Hajnalban ültem ki az első lesre, minden előkészítve, a helyszínen azonban elbizonytalanodtam! Hová tegyem a sátrat, úgy értem, mekkora is egy banka valójában??!

Mint egy vadgerle? Oké,de annak nincs taraja ami kilóghat a képből! Amatőr hiba, közel voltam! Mivel amúgy is kevés időm volt, miután a hím reggelit hozott nejének, majd távozott, le is léptem, a farok nélküli madarat megvágtam portrénak!

Délután, a konzekvenciát levonva, hátrébb tolattam. Hogy szépen beleférjen minden! Jött is hamar banka úr, akinek elsőre gyanús a sátor. Ilyenkor feljebb megül egy ágon, egy darabig halkan huppog, mintha csak jelezné az asszonykájának, itt vagyok, csak kicsit várok még, mert valami gyanús! Aztán leröppen a beszállóra, jól megnézi a sátrat, és beadja feleségének a falatot. Kifelé megint leszáll, letisztítja a csőrét és már indul tovább. Néhány kanyart megvártam, majd ismét, a madár távozása után, én is elosontam. Elsőre nem volt rossz, de azért még van mit csiszolni rajta!