Hajnali háromkor ébreszt a telefon.Hirtelen azt sem tudom, mi történik.Aztán lassan összeáll a kép, hogy fel kéne végre kelnem, mert mára megint egy kis iszapfürdő van betervezve.Ilyenkor elátkozom Apajt, tavat, madarat, fotózást, koránkelést.
Persze, mikor elindulok, mindezt már elfelejtem, örülök, hogy újra Apajra mehetek.Mostanában amúgy is kevesebb idő jut fotózásra.
Pirkadatkor már a sátorban hasalok, és remélem a legjobbakat.A legjobbak azonban valószínűleg valamelyik másik tavon vannak, ugyanis előttem nem sok minden történik.Első látogatóm egy barázdabillegető, aki a korai időpont ellenére igen aktív, nem is nagyon küzdök vele.
Később egy gulipán landol előttem,messzebb már nem is lehetne.Elbogarászik a sekély vízben, aztán tovább áll.
A piroslábú cankók egész közel jönnek, habár nincsenek túl sokan.
Később néhány pajzsos cankó tűnik fel,majd egy kis lile szaladgál a "lőtávolság" határán.Borzasztó kényelmetlen a hasalás,úgyhogy kicsit lazítok, oldalra fordulva a sátor falát bámulom belülről, közben azon filózom,miért kerülnek a madarak. Újból kitekintve látom, kis lile két méterről bámészkodik! Szuper! Ahogy mozdítom a gépet, úgy távolodik! Ez most nem jött össze.Sokáig már nem maradok, nincs miért.Úgy látszik, aki ritkán jár le, annak mostanában nem terem babér!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése