CSÚCSFORGALOM AZ ITATÓN

Hol kereshetne az ember fotótémát ebben a tikkasztó időben,ha nem az erdei madáritatón?!Reggel,és délután is kilátogattam,gyönyörködtem az erdő összes szomjas lakójában!Tulajdonképpen  egész nap a felcseperedett széncinke-fiak uralják az itatót!Alig hagyják el a vizet,megállás nélkül civakodnak,mindenkibe belekötnek.Csak egy-egy szajkó láttán száll inukba a bátorság,és röppennek a sűrűbe.A barátposzáták megfelelő partnerek számukra,bennük is megvan a verekedő hajlam.A kis vörösbegyek  bátortalanul nézelődnek egy távolabbi ágon,kivárják a sorukat türelmesen.Feltűnt egy fiatal nagy fakopáncs is,majd két csuszka.Immár több,mint négy hónapja működik ez az itató,azóta tanyázik itt néhány sikló.Gyakran látom őket,ma is lejött a vízhez egyikük.Körbetekeregte a kis tavat,mintha nem lenne mindegy,hol kúszik le inni!Aztán persze olyan helyet választott,ahol nem tudtam fotózni.Van az itató környékének egyéb lakója is,egy erdei egér,akit szintén gyakran látok.A meleg most őt is a vízhez csalta,most készültek róla az első fotók!Rég nem látott erdei pinty tojó érkezik,majd hallani,ahogy egy őszapó csapat vonul a les felett,de inni nem szállnak le.Délután előkerülnek a gyíkok is,de ők rendesen a víz felém eső végébe járnak,túl közeli célpontok az objektívnek.Volt köztük öt-hat centis,a tojásból nemrég kibújt apróság is.Néhány lódarázs zúgott a partra,őket szemmel láthatóan a kis cinkék is respektálták,udvariasan átadták a partot.Hat körül aztán én is elpakoltam,mára ennyi volt!