ITT VANNAK A KÉK VÉRCSÉK

Fura ez az idei tavasz... valahol félúton elakadt. Pedig olyan szépen melegedett az idő, most pedig, májusra megint zimankó van...

Ez a tavasz nem olyan, hogy "berobban", kakukkszóval, fülemülével meg sárgarigóval, hanem csak úgy szólnak imitt-amott a madarak, de nincs az a nagy pezsgés.

A szalakótáknak is se híre, se hamva, pedig tavaly ilyenkor... már párban voltak az odúnál...

A toronylesnél viszont már javában zajlik az élet. Tavasszal kitakarítottuk, megerősítettük, odúkat is takarítottunk, és azokat is megerősítettük. Az az ötletem támadt, hogy gallyfészket telepítünk a kék vércséknek. Tapasztalat, hogy amíg van szarkafészek, a ládával szemben azt részesítik előnyben. Egy megfelelőt sikerült szereznem, de sajnos a vércsék lekésték... erdei füles kotlik benne.

Amúgy két pár vörös vércse már a ládában van, de a szabad lakásokért folyik a küzdelem. Azt remélem idén lesz kék is a ládákban, ugyanis az őszi viharok alaposan megtépázták a kis ligetet, sok gallyfészek megsemmisült. A szalakóta odúban egyelőre seregély lakik. Most, hogy benépesült a telep, látom lenne még mit igazítani a díszleten, de idén már nem zavarok...