Az idei év fotózás szempontjából számomra- néhány januári alkalmat leszámítva, mikor 5-6 órákat hasaltam a jégen sasokra várva- Április közepén kezdődött, a IV- es tavon... szerintem ne is részletezzük, egy dankasirály, mondjuk szép fényekben... nem érte meg felkelni.
Második alkalommal már kicsit jobb volt a helyválasztásom. Hűvös a hajnal, de ezernyi madár hangja tölti be. Jó kis helyem van, és főleg sokkal szárazabb, mint a múltkori tavon hasalós, akkor csúnyán eláztam...Szóval bebújok a sátorba, és ahogy pirkad figyelem, amint párák szakadnak fel a vízről, és szinte biztos vagyok abban, hogy ebben a szép környezetben nem maradhatok madár nélkül. Nemsokára két gulipán landol előttem, de mielőtt örvendezni kezdenék, látom tőlem elfelé veszik az irányt, aztán lassan el is tűnnek. Egy kis idő eltelik, majd néhány gólyatöcs közeledik. jól tartják az irányt, jó távra is jönnek, készül néhány kép. Aztán ők is követik a gulipánokat. Mit mondjak, nincs az a nagy madár tolongás...
Mire a reggeli napsütés áthatol a párán, már csak egy nyári lúd család marad előttem, igaz tisztes távolban....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése