Az őszi nagy viharok kicsit megtépték a telepnek otthont adó ligetet, szerencsére a les állta a szelet, viszont előtte dőlt néhány fa, így télen kicsit rendbe szedtük a környéket, valamint raktunk ki még négy ládát, ezzel tízre nőtt a mesterséges otthonok száma. A tavalyi szalakóta odú a les oldalára került "jó lesz a seregélyeknek!" felkiáltással.
Április 22-én ülök kint először. A tavalyi ládánál van mozgás, vörösek, lehet, hogy a tavalyi pár...
Április 29. Szemben bukik a telihold, remek látványt nyújt... még aludni is elfelejtek. Később ismét csak az ismert pár mozog, pedig jócskán van vércse, de valahogy a les előtti ládákba egy sem jut...
A kék vércsék, csakúgy mint tavaly, körbeülik a lest, de ennél többre nem telik. A közeli beszállót mezei verebek használják, ők úgy tűnik a lesre szerelt odúban terveznek tanyát ütni... tollakkal jönnek-mennek, párzanak, szóval családot terveznek...
Ja, és többször hallok szalakótákat a torony körül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése