A PARÓKÁS

Szerettem volna a bevezetőbe egy hozzáértő  tollából származó írást a parókás őzbakról, ám nem találtam megfelelőt, így csak annyit írok, hogy a paróka egy, általában a here sérülése, illetve hiánya miatt kialakuló sejt burjánzás. Ezt a "fejdíszt" az őzek nem vetik le ősszel, néha egészen impozáns méretű paróka alakul ki egy-egy bak fején. 

Egy ilyen bakról szereztem tudomást, illetve G barátom hívott fel, hogy van egy ilyen bakjuk, lejönnék-e lefotózni?! Természetesen kaptam az alkalmon, ki tudja, mikor lesz újra hasonló lehetőségem. (Szerintem soha...)

Délután ötkor találkozunk a helyi kocsma előtt, majd autóba ülünk, már indulunk is. Teszünk néhány kört, az őzek most kezdenek felállni. Türelmetlen vagyok, nem nagyon érdekelnek más bakok, sürgetem, menjünk, amiért lejöttem...

Egy csík repcében lakik a parókás, a közelében körbetávcsövezünk, sok őz látszik, de a keresett sehol sincs...Egy darabig várunk türelmesen, de a nap vészesen közelít a horizonthoz, úgyhogy utolsó esélyem, hogy bemegyünk a repcébe jó széllel, és reménykedünk, hogy előbb vesszük észre őt, mint fordítva ...

A szomszéd táblán ígéretes kis bak barkában, majd előttem a sárga virágok közt egy másik, korosabb őz háttal. Ő is kifelé ballag a búzába. Utána megyek, de valahogy megneszel, visszanéz, kattintok...

Csak a parókás nincs itt. A tábla végén visszafordulunk. Nézegetjük a távolabbi rudlikat, mikor látom őz áll előttünk harminc méterre....és a fülei között egy csinos kis képződmény.  Azonnal a földön vagyunk, de már hallom, ahogy az őz csülkei a repcét vágják. A szagunkra kelt, tisztában volt helyzettel....idefelé simán elsétáltunk mellette. 

Meg sem áll egy távolabbi rudliig. Innentől kezdődik  az autós őz terelés, ami  csak szürkületkor hozza meg a félsikert... Sajnos a pusztán nincs egyéb opció, ráadásul az őzek jobban bevárják az autót,  mint a gyalogost... Mikorra a fény elfogyott,  a kis csapat végre megállt,  de az már hiába.... Összessében néhány dokumentum fotó sikerült
bizonyítekként,  hogy találkoztam egy parókás bakkal... Szerettem volna még egy próbát tenni, de a következő heti rossz idő, és a sorban álló vadász vendégek miatt nem kerültem sorra, a bak pedig 22-én terítékre került...