SZÉKI GÓLYÁK

Hetek óta terveztük Józsival ezt a fotózást.Ő hét közben volt lent,nem is rossz eredménnyel.Mivel a partról nehezen boldogultunk volna,náddal álcázott úszó lessátrakkal szálltunk vízre.Nagyon egyszerű a dolog,a megfelelő helyen ,térdig-combig érő vízben az ember felállítja az állványt,a széket,tartalék akksi,memóriakártyák,kocsikulcs, telefon a mellény felső zsebébe,aztán csüccs a sátor alá.Mivel melles csizmám(még)nincs,így neoprén búvárruciban dacoltam az öklömnyi csíborokkal.Még sötétben a helyünkön voltunk,pedig a gépet a kocsiban hagytam,ki kellett szaladnom érte.Sajnos a terep a cankóknak itt már nem kedvezett,mély a víz,viszont ahol sekély,ott sok a növény.Mindegy,jöjjenek a töcsök!Tíz perc után erős vízcsobogást,nádtörést,bivaly mörcögést hallok.Átgondoltam,hol is van a villanypásztor,aztán megnyugodtam,ide nem jöhetnek.Aztán lassan beindult a madár élet.Főleg töcsök,néhány réti cankó,kócsag,mögöttem kis vöcskök.A vízben a lábaimnál két mocsári teknős parkolt,csíborok és piócák ijesztgettek,és egy tarajos gőtét is láttam.Kilenc után jöttünk ki,a gátról láttunk három batlát.Délután újra próbálkoztunk,de az erős szél miatt eredménytelenül.Leginkább a sátorral küzdöttünk.Viszont újra láttuk a batlákat,igaz most csak kettőt.