2016. október 23., vasárnap

KÖD

Sötétben autózom a puszta felé. Nem sietek, korán indultam, időben vagyok. Szeretek ősszel lejönni, ilyenkor már nagy csapatban a túzok, az őzek is rudliban, tavaly ilyenkor akadt itt néhány száz daru, de elsősorban a hangulat miatt....Igaz, hogy azt nehéz lefotózni, de azt gondolom, nem lehetetlen.
Nagy repce mellett várom a pirkadatot, ma elsősorban csak nézelődnék és szövögetném a terveimet.
Lassan világosodik, és úgy tűnik a napkelte ma elmarad, konok köd kezdi megülni a pusztát, túzokok sehol. Életnek nem sok nyomát látni, így a tavak felé veszem az irányt....


A tavak között lilikek húznak felettem, a köd , amely egyre vastagabb, őket is alacsonyra szorítja.


A maradék vizeken szürke gémek ácsorognak, nézik a nagy szürkeséget, még a halászást is abbahagyták....







Később az út mellett feltűnik néhány szürke, rájuk kattintom a mai nap utolsó expóit, aztán hazafelé veszem az irányt...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése