2021. április 25., vasárnap

AZ IDEI ELSŐ

Április 25.
Volt egy elég félresikerült fotózásunk ma reggel. Próbáltuk a vizes sztorit tovább erőltetni, de nekem ma végképp elment tőle a kedvem. Épp ideje, hogy kezdődjön a szezon a pusztán...
Már ideje volt körülnézni a toronylesnél. Néhány hete, szinte utolsó pillanatban rendbe kaptuk a helyet, hogy jöhessenek a madarak, így idén öt láda, és  két gallyfészek várja a vércséket a les előtt, valamint a jó öreg zöld odú a les oldalán.
Ahogy megállunk, már a kocsiból kiszállva hallani lehet a kék vércséket. Kapom a gépet, és indulunk befelé. Valahogy nekem rossz érzés beülni egy fotós lesbe gép nélkül.... Iminek nem az.
Egyelőre kevés kék vércsét látni, viszont a jobb oldalon, szokott helyükön a vörösek, már a ládában múlatják az időt. Érdekes, hogy a lakott ládákban, évről évre ugyanaz a faj költ. Nincs olyan, hogy idén vörös, jövőre kék...
Nézelődünk, mikor a hím vörös egérrel érkezik, először a ládába, aztán elegánsan a középső beszállóra érkezik.
Most nem bánom, hogy felhoztam a gépet.











Április 30.

Nincs kétségem afelől, hogy amíg tart a fészkelőhelyek elfoglalása, nászidőszak stb. , illetve amíg a madarak meg nem kezdik a kotlást, nem megyek máshová fotózni... így a ma hajnal is itt talált. A kék vércsék még mindig kevesen vannak, de öröm látni, hogy egy pár már a gallyfészket próbálgatja.

Szalakótákról még nincs hír, őket még nem is láttam az idén...









 

2021. április 17., szombat

ÁPRILIS

Az idei év fotózás szempontjából számomra- néhány januári alkalmat leszámítva, mikor 5-6 órákat hasaltam a jégen sasokra várva- Április közepén kezdődött, a IV- es tavon... szerintem ne is részletezzük, egy dankasirály, mondjuk szép fényekben... nem érte meg felkelni.


Második alkalommal már kicsit jobb volt a helyválasztásom. Hűvös a hajnal, de ezernyi madár hangja tölti be. Jó kis helyem van, és főleg sokkal szárazabb, mint a múltkori tavon hasalós, akkor csúnyán eláztam...Szóval bebújok a sátorba, és ahogy pirkad figyelem, amint párák szakadnak fel a vízről, és szinte biztos vagyok abban, hogy ebben a szép környezetben nem maradhatok madár nélkül. Nemsokára két gulipán landol előttem, de mielőtt örvendezni kezdenék, látom tőlem elfelé veszik az irányt, aztán lassan el is tűnnek. Egy kis idő eltelik, majd néhány gólyatöcs közeledik. jól tartják az irányt, jó távra is jönnek, készül néhány kép. Aztán ők is követik a gulipánokat. Mit mondjak, nincs az a nagy madár tolongás... 







Mire a reggeli napsütés áthatol a párán, már csak egy nyári lúd család marad előttem, igaz tisztes távolban....