2018. április 22., vasárnap

VÉRCSÉTLENSÉG


Az őszi nagy viharok kicsit megtépték a telepnek otthont adó ligetet, szerencsére a les állta a szelet, viszont előtte dőlt néhány fa, így télen kicsit rendbe szedtük a környéket, valamint raktunk ki még négy ládát, ezzel tízre nőtt a mesterséges otthonok száma. A tavalyi szalakóta odú a les oldalára került "jó lesz a seregélyeknek!" felkiáltással.

Április 22-én ülök kint először. A tavalyi ládánál van mozgás, vörösek, lehet, hogy a tavalyi pár...


Április 29. Szemben bukik a telihold, remek látványt nyújt... még aludni is elfelejtek. Később ismét csak az ismert pár mozog, pedig jócskán van vércse, de valahogy a les előtti ládákba egy sem jut...



A kék vércsék, csakúgy mint tavaly, körbeülik a lest, de ennél többre nem telik. A közeli beszállót mezei verebek használják, ők úgy tűnik a lesre szerelt odúban terveznek tanyát ütni... tollakkal jönnek-mennek, párzanak, szóval családot terveznek...




Május 6. Egy rövid beülés, ami alatt látom, a helyzet változatlan... a hím ajándék pockot hord párjának, amit a ládában ad át neki... nem a számomra legelőnyösebb forgatókönyv...
Ja, és többször hallok szalakótákat a torony körül.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése