2014. január 6., hétfő

JANUÁRI TAVASZ

Ma még nem dolgozom.
A januári tavasz az itatós lesre csábít!Ki tudja,milyen forgalom lehet,kik látogatják most az itatót!A fotóscuccok mellé felkapok két kanna vizet,habár elég sok eső esett mostanában,de azért víz mindig fér az itatóba.Van nálam némi dió maradék is,ezt is kiszórom,aztán beülök.
Cinkéket hallok a környező bokrokból,ám az első vendégeim két szajkó.Rendületlenül hordják a diót,látom,ahogy távolabb mindenfelé eldugdossák.Mire a cinkék ideérnének,a dió elfogy.
Kiürül a színpad,csak néhány feketerigó kacérkodik a fürdés gondolatával,persze árnyékban.
Kezdek elbóbiskolni,mikor nagytestű madár landol az itató szélén,egy egerészölyv.Körülnéz,vakaródzik,majd becsobban a vízbe.Komótosan fürdik,hosszú szünetekkel,hogy bőven van időm portrézni.Négy-öt perc után elmegy,de nem messze.Negyed óra múlva újból megjelenik,megismétli az előző mutatványt.
Az ölyv után hosszabb csend következik,majd fekete harkály érkezik a szembeni fatörzsre,de most nem pózol.Néhányat kopácsol,és megy tovább.Lassan kezd befelhősödni az ég,én sem maradok tovább.












2014. január 2., csütörtök

KELETI KÁRPÁTOK...FŐSZEREPBEN A KÖD

Január 2.

Reggel hatkor indulunk.Végre Erdély felé,ugyanis ez kimaradt a 2013-as évemből.Süt a nap,jók az utak,jó a kedvünk,már alig várjuk a hegyeket!Nyírábránynál lépjük át a határt,aztán Szatmárnémeti,majd egy kicsit gurulunk a Tisza mellett.A túlpartot már Ukrán füzesek szegélyezik.Máramaros sziget után már feltűnnek a hegyek,de sok hó sajnos nincs rajtuk!Alkonyattal érünk Borsára,itt van a szállásunk.Hó nincs sok,az eresz csöpög!

Január 3.
Hatkor indulunk,félóra autóút Borsabánya.A fejlámpák fényénél vágunk neki a hegynek,a mai cél a Torojága,a Máramarosi havasok 1930,vagy 1939m magas csúcsa.Ahány helyen utánanéztem,mindenhol mást írnak.Szóval nyolcszáz egynéhány méterről elindultunk felfelé.Van egy fain GPS-ünk,aki majd felvezet minket!Ahogy világosodik,már látjuk,hogy a napszemüvegekre nem lesz szükség.A terep nem rossz,a hó nem túl mély,hideg sincs.
 A kilátás elég szürke,kicsit párás.Útközben nem ússzuk meg pásztorkutyák nélkül,szerencsére simán vesszük az akadályt!Ahogy elhagyjuk az erdőhatárt,egyre nagyobb a köd,és kellemetlen szél fúj.Esik valami dara is,gyönyörű jégpáncélt rak ránk.A kabátom úgy zörög,mintha műanyagból lenne öntve!Látni már nem lehet,de visszafordulni nem akarunk,bízunk benne,hogy talán mire felérünk,kitisztul az idő.
Aztán 1939 méternél feljebb már nem tudunk menni,de köd még van bőven.

Kilátás a csúcsról!
 Miután megcsodáltuk a panorámát,elindulunk lefelé.Rutinosan,a leglogikusabbnak tűnő útvonalon ereszkedünk.Aztán a GPS-re pillantva kiderül,nem jól jövünk.Borzasztó ez a vakság!Hátra arc,megkeressük a nyomainkat,és azt követve jutunk le a hegyről.

Január 4.
Sokáig lustálkodunk,a felvonó csak kilenckor indul.Ha indul!
Mára itt,a Radnai oldalra terveztünk egy kis sétát a gerincen,talán egy kisebb csúcsot,ehhez kapóra jön a sífelvonó,ami tizenhét perc alatt küzd le 500 méteres szintkülönbséget.De a magyar túrázó tervez,román sífelvonó végez,úgyhogy irány a hegy gyalog.Pont felérünk,mikor elindul....Tovább haladva a gerincre,ismét elborít mindent a köd.Ez a látvány ismerős!Visszafordulunk,téblábolunk,már indulnánk lefelé,mikor hirtelen kitisztul az idő!Milyen szép a kilátás!Kár,hogy ilyen rövid ideig tart.Húsz perc után újra köd üli meg a csúcsokat,most már tényleg elindulunk lefelé.A felvonó még jár,de azért is gyalog!







 A túra egyetlen színes fotóját,hazafelé készítettem!

2013. december 31., kedd

KÖDÖS SZILVESZTER

Tegnap fent voltunk Budakeszin,két cimborával,egy kellemes kis túrán.Tekeregtünk,nézelődtünk,még egy-két szarvastehenet is láttunk.Szeretem azt a helyet,sok a vad,a rengeteg kiránduló ellenére is.
Ma reggel kinéztem az ablakon,és arra gondoltam,fel kéne menni!Egyedül cserkelni,leskelődni!
Fél kilenckor már az egyik vadetető felé sétáltam,még a nap is kisütött.Félórát ültem egy lesen,hallgattam a madarakat,aztán indultam tovább.A nap már nem sütött,egyre nagyobb lett a köd.
Három dám bikába botlok,a szél kavarog,kerülgetem őket,de nem jutok közelebb!Ott hagyom őket.Bejárok minden ígéretes helyet,de a nagy köd miatt későn veszem észre a vadat,folyton csak megugrasztom őket!Elindulok visszafelé.
Egy hosszú réten ballagok lefelé,mikor bentről,az erdőből egyre közeledőzörgést,gallytörést hallok,majd agancs koppanást.
Szerencsére,kivételesen jó a szelem,lekuporodok,szinte abban a pillanatban kilép a sűrűből egy tehén és egy bika.Szétnéznek,aztán jönnek sorban a többiek,vagy negyven darab.Szépen átvonul az egész rudli,tehenek-borjak,néhány kis bika.
Már csak a távolodó neszezést hallom,indulok hazafelé.









2013. december 21., szombat

ÖLYVEK

Ma olyan napra ébredtünk,hogy amint kinéztem az ablakon,úgy gondoltam,karácsonyi készülődés ide,vásárlás oda,ki kell mennem!
Két hete felé se néztem az ölyves lesnek,gondoltam itt az ideje megetetni a ragadozókat,elvégre az ünnepek alatt szeretnék itt fotózni valamit!Persze a gépet sem hagytam otthon,gondoltam,be is ülök egy kicsit,hátha történik valami ezen a szép napon!Húsz percet kellett várnom az első madárra!
 Rivális érkezik!


 Az első madár a domináns.Mindent megtesz,hogy távol tartsa a vetélytársat a hústól.



 Komoly harcra nem is kerül sor,a fiatal madár próbálkozik ugyan,de végül éhesen marad.


Ő pedig jóllakottan a beszállóra ül.

2013. december 8., vasárnap

VADÁSZAT

Gyermekkorom óta rajongok a vadászatért!Számomra,sokakkal ellentétben,a vadászat többet jelent ártatlan állatok lepuskázásánál.Aki a vadászatban csak a puszta öldöklést látja,úgy gondolom,kevés fogalma van a dologról.Arra,hogy magam is puskát fogjak,mégsem érzek indíttatást,de,ha alkalom adódik,szívesen veszek részt rajta.
Így volt ez ma is!
András barátommal,és Gergővel indultunk a pusztába kora reggel,az őzek után.András egy sutát szeretett volna lőni,ám ez ilyenkor,az ilyen nyílt terepen nem is olyan egyszerű feladat....


A kis Suzuki a lelkünket is kirázta..
Nézzük meg őket közelebbről!
Négy bak,egy suta.Megugrottak.



Ott van egy rudli...


A bal szélsőt lőheted!
Üdv a vadásznak!

Tisztelet a vadnak!