2015. augusztus 24., hétfő

JÉGMADARAZÁS KIS KÓCSAGOKKAL

A múltkori fotózás után, mint azt akkor említettem, maradt bennem némi hiányérzet. Több képet szerettem volna, különböző pózokban, zsákmánnyal, szép fényekben. Ezért keltem hajnalban, ezért jöttem ki ma is.
Vastag pára üli meg a holtágat hajnalban, alig látszik a túloldal. Csend van, ezúttal nincsenek itt a disznók. Ahogy kiválasztom a helyet, kiteszem a beszállót, széket, állványt gépet, már hallom a jégmadár sippantását. Így fest ekkor a vízpart.

Korán érkezik az első madár, kevés a fény, inkább várok, nem is valami aktív,  csak ül és nézelődik. Aztán elrepül. Nem váratnak azonban soká, és szerencsére innentől kezdve gyakran időznek előttem, halászni azonban még mindig nem akaródzik egyiküknek sem. A párába vesző túlpart remek hátteret ad, legalábbis nekem nagyon tetszik, különleges, inkább téli, mint augusztusi hangulatot kölcsönöz a képeknek.




Kicsit később, az inaktív jégmadarak mellett feltűnik egy kis kócsag, távolabb még egy. Messze vannak, egyelőre nem foglalkozom velük, azért drukkolok, hogy végre halászni kezdjen az előttem ücsörgő jégmadár.Persze nem halászik, egymást riogatják, és egyikük a fejemre száll. Nagyon érdekes, még sosem ült jégmadár a fejemen. Persze ez úgy történhetett, hogy csak egy álcaháló alatt ülök. Halk csobogás vonja balra a figyelmemet, az egyik kis kócsag vészesen közeledik, most melyik ujjamba harapjak? Jégmadár kéne hallal, de a kócsag is nagyon. Szerencsére a kis halász rögtön megoldja a problémámat, és ahogy megvan a halas kép, fordulhatok a fehér halászok felé. 

Egyikük éppen most érkezik. Időközben hatra szaporodott a létszámuk, sajnos a távolabbiak a ködbe vesznek, a közeliekhez pedig kicsit magasan vagyok, azért néhány kép sikerül róluk. A pára csak későn oszlik, így nagy örömömre elég sokáig tudok fotózni, a madarak pedig, a múltkori alkalomhoz képest egész kitesznek magukért.



A végére egyikük egy ebihallal is megörvendeztet amit kétszer az ághoz csap, majd elejti. Ekkorra végleg feloszlik a köd, a nap is kisüt, megvárom, míg üres lesz a beszálló, aztán elpakolok, és lelécelek.


1 megjegyzés: